Mennyit szabad lopni?

Semennyit. Ebben elvileg egyetérthetünk (egyetérthetnénk). De hát …? Olyan pedig nincs. Ez is csak elvileg. Azonban egy olyan országban, ahol mindenki (ugyan más-más stílusban: bunkóbban vagy finomabban) gyakorolja a dolgot (?), szívtelenség lenne kijelenteni ilyesmit. Magam is érzem. Már gyermekkoromban láttam (megtapasztaltam), hogy a barátaim loptak. Aztán persze utánoztuk egymást, gyerekcsíny, hogy ki a “bátrabb”. Jó, értem, látom magam is. És akkor ebben a megértő, szeretetteljes légkörben mennyit szabad? Annyit, amennyit jómagam, (csakis) azon felül nevezzük a dolgot a nevén?

Gondolom, hogy amikor az ember már “nagypályán” focizik, másképp rúgja a labdát. Annak a “játéknak” más szabályai vannak, mint az otthoni amatőrködésnek. Ott keményebb (is) a játék, a “Gegenpressing”, hogy túljárjunk a “nyomorult sors(unk)” eszén. Hogy mi maradjunk felül, legyünk a sorsunk “kovácsa” (“győzője” vagy “győzikéje”?) Országunk is keményebben játszik (mint a “szocreálban”?), mások lettek megélhetésünk keretei. Nagyobb kihívások, nagyobb lehetőségek (a “kihívások” ügyes “orvosai” számára).

Kinek mi? Amit (amennyit) megérdemel. Ahogyan “játszani” tud, amilyen a “tehetsége”. Vagy valami más (is)? Talán, de az csak kivétel? Nem, időközben a “kivétel” (az egyes) lett a “szabály” (az általános). Aztán a szabály (szokásjog) lassan-lassan “törvény”.

Az igazi kérdés itt azonban, hogy hogyan lehet kikerülni ebből a reménytelen helyzetből (“bűnös” állapotból). Nem elfordulni (tovább hazudni), hanem szembenézni vele. A filozófus szerint a “bűn” magában hordozza a “reményt”.

Hamvas Béla így fogalmaz: “Sohasem tud az ember olyan forró lenni, olyan szégyenben égni, a jóhoz olyan közel lenni, a tisztaságot annyira kívánni, mint mikor bűnt követ el.

Felhívás a táncra?

Lehetne magán vélemény, de azért a Springer-Verlag tevékenysége annyira meghatározó, hogy tekintsük ezt a kijelentést úgy, hogy mindannyiunkat megszólított vele: “Legyünk mindannyian cionisták!” Jó, de miért? Mert ez lenne a zsidó önazonosság. Már ez sem állja (állná) meg a helyét, hiszen bizonyítottan nem minden magát zsidónak valló ember cionista. Persze, a dolgot meghagyom a zsidóknak, vitassák ők ennek helyességét.

A kiadó viszont nemcsak a zsidóknak (zsidókért?) van, jelentős befolyást gyakorol a kiadói tevékenységén keresztül széles rétegekre.

Mit einem Portfolio von über 2.700 Fachzeitschriften und über 220.000 Büchern ist Springer ein weltweit führender Anbieter akademischer und wissenschaftlicher Publikationen . Wir unterstützen Autoren dabei, wirkungsvolle Forschungsergebnisse zu veröffentlichen, ermöglichen Lesern den Zugang zu vertrauenswürdigen Inhalten und arbeiten mit Institutionen und wissenschaftlichen Gemeinschaften zusammen, um den Wissensfortschritt weltweit zu fördern.

Remélem, hogy aki erre a “zenére” táncol legalább tisztában van azzal, hogy ki a szerző (Theodor Herzl), ki (volt) a fő politikai támogatója (Balfour és Rothschild) és kik jelenleg a legkiemelkedőbb művelői (Netanjahu és kabinetje pl.) valamint (akár magyarországi) szimpatizánsai (Orbán és pártja pl.).

Amit szívesen hallgatunk

Az Orbán-lemez lejárt (meguntuk?), hogy az újabb sláger milyen lesz (magyar-nóta?), nem tudom. Élvezem a csendet jelenleg. A “fidesz-zenekultúra” immár védett, látogatható kiállítássá lett, ahol az elnöki kézjegy mutatja, hogy itt még a “nyulakat” “tigriseknek” nevezik. Talán jön majd valamikor a nosztalgia, aztán a mindennapjainkban a “déjà-vu”, a velünk élő (hozzánk oly elemi erővel tapadó) múlt.

És ebben az édes, tavaszi szellős hangulatban hiányolom a fogalmi tisztaságot (tisztán látást), és talán kevesebb érzelmi “tiszaságot” tartanék előbbre vezetőnek. Kezdjük talán azzal, hogy ne fessük át állandóan a valóságot (ne hazudjunk magunknak se!), maradjon bár a férfi férfi, a nő nő, az igen igen, a nem nem, de ugyanakkor a “nyúl” is az, ami, ne akarjon pl. “tigrisként” csodálatot kelteni bennünk.

The Pope’s True Loyalty Is To Globalism, Not Christianity

By Brandon Smith

They used to call it the “new world order” – A partially public and partially covert agenda to dismantle western civilization. Its purpose is to upend the global financial system, destroy liberty minded movements and eventually erase nations and borders to produce a single communist-like central government ruled by the elitist class.

Today, there are many names for this “beast system”. Some call it the “multipolar world order” even though it would not actually be multipolar. Others call it the “Great Reset”. But the NWO concept that has been promoted most in our post-pandemic discourse is the idea of “Multiculturalism”.

Multiculturalism has always been in the background, at least since the Obama years. It was right under the surface, waiting to be used as a vehicle to move the globalist vision forward. The American people have been prepped for it for generations. The Europeans are currently suffocating in it and it might be too late for them.

The strategy seems rather simple but it is actually a complex effort relying on numerous moving parts synchronized to maximum effect. The most important mechanism is narrative and social influence; the public has to be taught to accept multiculturalism as an inevitability. This brings us to the modern church and its abandonment of western values.

The Vatican’s Shift Into Multiculturalism 

In recent news, Pope Leo XIV triggered widespread debate among conservatives when he offered up a thinly veiled attack on the Trump Administration, calling US strikes on Iran’s infrastructure akin to “war crimes”. Interestingly, Leo refused to condemn the wholesale slaughter of protesters by the Iranian regime until this week, likely due to pressure from conservative critics calling out the hypocrisy.

The Pope has been an avid critic not just of Trump, but conservative anti-immigration movements in general. In December of 2025 he argued:

I know that in Europe there are, many times, fears that are present, but oftentimes generated by people who are against immigration and trying to keep out people who may be from another country, another religion, another race. And in that sense, I would say we all need to work together…”

This runs parallel to Leo’s statements in July of 2025, when he asserted that:

The Church, like a mother, accompanies those who are walking. Where the world sees threats, she sees children; where walls are built, she builds bridges… She knows that in every rejected migrant, it is Christ himself who knocks at the door of the community.” 

The treatment of immigrants as almost “divine” is a bizarre byproduct of the multicultural religion. This idea has been presented by several popes in recent decades, comparing refugees and illegal immigrants to the Holy Family traveling to Egypt to escape King Herod. In reality, Mary and Joseph were Roman subjects and merely traveled from one part of the Roman Empire to another. They were not “immigrants”, illegal or otherwise.

Keep in mind, the Pope lives within a secure compound protected by two miles of walls standing 40 feet high. The Vatican is one of the most restricted pieces of ground on the planet. Like most globalist elites, he never has to deal with the consequences of the mass immigration policies he supports.

For instance, the Vatican has refused to comment on the rising tide of crime and violence (including rape gangs) caused by mass immigration, specifically from Muslim countries. Nor has he commented on Islamic communities enforcing Sharia Law in Europe in defiance of integration.

In fact, Pope Leo pretends as if these problems simply don’t exist and that the millions of people opposed to third world migration are acting out of bigotry rather than a rational concern for the safety of their families and their culture.

And make no mistake, the Catholic Church has played an integral role in the spread of mass immigration. Under Joe Biden, the Catholic Church enjoyed over $200 million in direct grants for helping bring hundreds of thousands of migrants to the US. The U.S. Conference of Catholic Bishops (USCCB) was responsible for settling around 18% of all “refugees” and asylum seekers entering the US from 2021 to 2024.

The EU’s Asylum, Migration and Integration Fund (AMIF) has budgeted over $10 billion from 2021 to 2027 for organizations helping to settle millions of migrants in Europe, and a large portion of that budget goes to Catholic-based NGOs.

To many Christians the Pope still represents a central figure of influence despite the Vatican’s clear shift to the political left over the past several decades and its increasing abandonment of traditionalism. To non-Catholics (and wise Catholics), the office of the Pope is viewed as a Trojan Horse designed to destroy Christianity and the west from within.

The Vatican has grown into a purveyor of the progressive movement since the Vatican II reforms in the 1960s. These reforms including a focus on “interfaith relations” (universal religion) and a policy of detaching the church from its role as a pillar of western civilization. Today, 47% of Catholics vote Democrat despite the fact that woke ideology directly violates many of the most sacred Christian principles.

The Church’s interest in Muslim immigration spiked in 2010 under Pope Benedict XVI and they have been deeply involved with mass migration programs ever since, often in coordination with leftist politicians.

The Alliance Between The Vatican And The Luciferian Elites

Nothing woke up the masses more, in my opinion, than the nightmare of the Covid pandemic. During this crisis the globalists proudly proclaimed their intentions to lock down the world, enforce perpetual vaccine mandates, establish a medical tyranny and fast-track every NWO program imaginable.

One such program was the “Council For Inclusive Capitalism”, which I believe was the intended foundation for a global government; the top of the pyramid. The project was announced as a partnership between globalist controlled corporations, leftist NGOs, climate organizations, the Rothschild Family and, of course, the Vatican.

The Vatican’s mission within the council seemed to revolve around promoting socialism as “Christian adjacent” (This is a lie – Christianity encourages independent and voluntary charity, not forced charity through government taxation or atheistic collectivism). They were also tasked with forming a platform for a “universal religion”, or a union of religions.

The CIC took advantage of the hysteria surrounding the pandemic to advance the multicultural agenda as well as ESG (a program meant to use corporations to enforce woke ideology through social and financial influence). The project ultimately failed when the covid narrative fell apart.

The Council has since gone underground.  However, in 2026 the Vatican Bank approved the appointment of François Pauly, a former Rothschild director, to lead its Board of Superintendence.  The CIC is undeniable proof that the Vatican and associated leaders are intertwined with the luciferian elites. It is no longer a conspiracy “theory”, but a confirmed fact.

The Crusaders Were Right, The Globalist Pope Is Wrong

In 1095 AD at the Council of Clermont in France, Pope Urban II gave a speech on the relentless invasion of the Ottoman Turks which was threatening to destroy Europe and the last vestiges of western civilization. He appealed to Christian men to stand and fight, to stop the erasure of Christendom. For 300 years the Muslims had cut into the heart of the Holy Roman Empire, migrating and conquering as they went.

By the time of Urban’s call to arms, the Islamic caliphates had taken over 60% of all Christian lands and were on the doorstep of Western Europe.

Before this speech it was widely believed that Christians would not organize or fight. The success of Urban’s plea for action shocked the Pope himself. Thus began the First Crusade to save the west. In the end, the Muslims were pushed out of Europe, back to the Arab lands. Without the crusades we would still be living in the dark ages of a Muslim theocracy.

Nothing has changed since then in terms of the conflict. The western world is still completely incompatible with Islam. What has changed, rather, is the circumstances and the players. Today, the Vatican is a multicultural monstrosity working with people who, more than anything, want open borders, the dismantling of the west and the elimination of Christianity.

They clearly see Islamic immigration (and third world immigration from socialist nations) as a valuable weapon for cleaving the US and Europe. As I noted in my recent article “The US Separation From And NATO Is Long Overdue”, European globalists have used mass immigration to implant a foreign army to subdue and control the native population. It is a tactic as old as time – Political leadership using subsidized foreign hordes as a way to control their own rebellious citizens.

This is why they have ignored every reasonable call by the populace for reforms and deportations. This is why they ignore the rape gangs, the murders, the terrorism. They WANT these things to happen. That’s why they let the barbarians inside the gates in the first place. The Vatican and the Pope are a part of this agenda. As an institution, the Papacy was tasked with protecting the western world. If the Vatican is casting aside this sacred duty, then it no longer represents Christianity.

Balliberális “büszkeség”

Hát, felhúzták a zászlót az Európai Unió zászlaja mellett, a “büszkeségét”. Szép is ez a “balliberális” extrovertáltság, minden esetre egyenes, világos, jól követhető (bazi nagy méretű), hellyel-közzel (a felvonulásokon) pedig megfelelő hangerősségű, hogy mindenki (az is, akit nem érdekel) halhassa. Akinek nem tetszik (van ilyen egyáltalán, aki meri vállalni, hogy ne tessék?), az jó (liberális) tanácsként, gyakoroljon toleranciát (gyakorolja a ráoktrojált liberális toleranciát). Na nem sírom vissza pl. a mi nemzeti-liberálisainkat (öndefiníciójuk szerint: illiberálisainkat), de azért Ursulának meghagytam volna őket. Összeillenek, mint a meleg ill. hideg vízcsap. Talán el lehetne játszani egyfajta himnuszként (az európai mellett) pl. Lady Gaga dalocskáját , a “Born This Way”-t, is. Igen, ez az igazi “demokrácia”, ahogy az Európai Unió balliberális szellemisége felmutatja nekünk.

És már nem is elég ebből a “szellemből” egyetlen nap, immár egy egész hét lesz a “büszkeség ünnepének” szentelve. Nagy bátorságra vall, hogy évek óta tartó háborús helyzetben, állandó dróntámadás veszélyében stb. hősiesen ünnepelhetünk (harcolhatunk).

Am 13. Mai veröffentlichte Ursula von der Leyen eine Erklärung zum Auftakt der Pride Week in Brüssel.  

Sie sagte, die Pride Week sei „ein Fest der Liebe, der Identität, des Mutes und der Gemeinschaft“ und versicherte, dass die Europäische Kommission täglich daran arbeite, dass Europa ein Ort sei, an dem alle Menschen frei und offen leben können.  (Újsághír)

Nézzük csak, hogy az oly sokat támadott katolikus egyház hogyan áll ehhez a kérdéshez! A tradicionálisan katolikus Bajorország, ahol ugye olyannyira jelen van mindenütt a vallási meggyőződés, hogy egy “kereszténynek” nevezett (hazudott) párt vezetheti a “birkákat” hosszú ideje, és ahol egy Marx nevű (irónia?) bíboros mutatja a lelki megtisztulás útját, nagyon nagy egyetértésben ünnepelhet különösen ezen a héten az Európai Unióval.

German bishops, notably Cardinal Reinhard Marx of the Archdiocese of Munich and Freising, have officially permitted the blessing of same-sex unions. In April 2026, Cardinal Marx instructed clergy in his diocese to implement guidelines formalizing ceremonies for LGBTQ+ couples, creating a direct point of contention with the Vatican.

Dante vajon hol rendezné be ezeknek megérdemelt helyét, a Pokol melyik bugyrában? Talán valahol Júdás közelében, hogy vigasztalhassák egymást? Azért a köztudott “széles út” mellett van egy “keskeny ösvény” is, és láthatóan vannak (kevesek), akik inkább erre tartanak, nem az “ünneplőkkel”.

Szabadság! – de hová?

Közismert a filozófiai gondolkodásban, hogy többféle szabadság-fogalmat tételez, az irányultságát tekintve pedig kettőt: szabadság valamitől (Freiheit von) és szabadság valamihez (Freiheit zu). Örömteli látni a politikai színpadon is, hogy felgyorsultak az események, mindenki szeretne szabad lenni (szabadulni) végre. Az alakuló “szikla”-kormány egészségügyi minisztere bejelentette a legelső munkanapján, hogy megvan, ki fogja őt (és a magyar egészségügyet – egészségünk ügyét) jó (hasznos?) tanácsokkal ellátni.

A sietség bámulatos, a megjelölt személy pedig igen figyelemre méltó – “szabadulni” és az új irányban meglelni (visszalelni) a szabadságot. Tudjuk, megtapasztaltuk, hogy mitől kell (kellene) szabadulni, de hogyan?

Nos, Karikó Katalin személyében lehet némi elképzelésünk, hogy mi minden csodálatos dolog történik (történhet) velünk. Személyét nem kell külön bemutatni (már maga is megtette éppenséggel a könyvében) ill. a magyar újságírás egyik “független” orgánuma, a 24HU példátlan himnuszokban dicsőítette.

Emlékeztetőül, ugyanez az orgánum hozta le Orosz Beatrix cikkét, hogy “újra kellene oltani a magyarokat”. A nevezett személy sem akárki, a Semmelweis Egyetem Epidemiológiai és Surveillance Központ Egészségbiztonsági Nemzeti Laboratóriumának az igazgatója, elismert szakember.

Újra oltani természetesen azzal a csodálatos DNA-oltóanyaggal, amely (nagyon) sokaknak lehetővé tette, hogy idő előtt a mennyországba jussanak. Talán ezért is kedvelte meg Ferenc pápa, a Covid-elleni DNA-oltóanyag egyik fő szószólója, a tudósasszonyt, és nevezte ki Karikó Katalint (aki ekkor már a BionTech gyógyszeripari vállalat alelnöke) a Pápai Életmentő Akadémia rendes tagjává.

Hát akkor minden rendben van. Már az egyik svájci szabadsajtós orgánum sem talál semmi kivetni valót , megemeli a svájci sapkáját Karikó Nobel-díja előtt:

Aztán, ha belevesszük az egészbe Bill Gates “önfeláldozó” (altruista) projektjeit az egészségügy terén, cégét a GAVI-t (The Bill and Melinda Gates Foundation), amely ismert tevékenységet folytatott a járványok (nem csak a Covid) körül, és hogy a tudósasszony természetesen jó viszonyban volt Gates egész kapcsolatrendszerével.

Az előző (Orbán) kormány ugyan bátran oltatta magyar honfitársaimat a jótékony mRNA-oltóanyaggal, az új (Magyar) kormány – úgy tűnik – tett egy nagy “tánclépést” a módszeres DNA-technológia bevezetéséhez. Köszönöm, nem kérek belőle.

Szabó Dezső Európa jövőjéről (1931)

Európa jövő egységét kétféleképpen lehet megcsinálni. Megteremtheti azt egy, vagy egypár nagyhatalom imperializmusa. Ebben az esetben a kis nemzetek, a kisebb fajok lassan kipusztulnak a föld színéről, beolvadnak a nagy egyformaságba. Meg lehet aztán úgy teremteni ezt az európai egységet, hogy a kis nemzetek egymással szervezkedve egyenjogúlag állnak össze Európa nagyhatalmaival. Ebben az esetben Európa egysége éppen biztosítéka, védelme lesz a kis nemzetek, kisebb fajok jövőjének, egyéni fejlődésének. Lehet-e olyan őrült vagy gazember a magyarság kebelében, aki ne ezt a második utat kívánja? A magyarságnak tehát nagy történelmi feladata Kelet-Európa és a Balkán államait szervezni meg a szabad fejlődés egy nagy védő egységébe. És éppen ezen az úton fogunk szükségszerűen eljutni ahhoz, hogy azok a ma még tragikus problémák, melyek bennünket közvetlen szomszédainktól elválasztanak, olyan megoldásra találnak, mely mindenik félre az egészséges egyéni fejlődés igazsága lesz és egyik félre sem fog megrablást vagy elnyomást jelenteni.

Itt van május elseje …

Évekkel ezelőtt (2019-ben) már írtam róla, azóta sem gondolok mást ezen jeles nap “jelentőségéről”‘ – akkor ismételjem magam! Egyébként, hogy ne kerteljünk, ezen a napon született Adam Weishaupt sikeres vállalkozása, az illuminátus szellemi közösség, először még csak egy nem sokat sejtő nevecske mögé bújva: “Bienen-Orden”. Aztán az 1776 óta eltelt időben csodálatos pályát futott be, gyümölcseit pedig a mai napig élvezzük.

Itt van ismét ez a csodálatos ünnep, vidám a hangulatunk, régen (nem is olyan nagyon) még “énekszó” kísérte, mint pl. Balassi költészetét a megadott nóták, hogy ráismerjünk (?), hogy legyen hozzá valamiféle útmutatás: örömteli ünnep ez, ne szomorkodjunk, hiszen a munkát, a “szent” munkát ünnepeljük (már aki) a szocialisták (és említsük meg őket is: a “nemzeti” szocialisták) altruista közbenjárásával. Kosztolányi pl. 1921-ben még nem érthette ennek a napnak a felemelő jelentőségét, hiszen ünneppé nyilvánítása az 1919-es forradalmak “vívmánya”, “megszentelése” csak valamivel később történik. Május elsején a következőt írta többek között Révay Józsefnek levélben : “Nyakig vagyok a munkában.” (Ugyanis Néró-regényén dolgozik ekkor.) Még hozzáteszi a rövid levél utóiratában: “A fentnevezett részletből csak két-három sor kell; a leginkább jellemző, a halál festése.” Ez is egy találó konnotáció, csakúgy, mint ahogy érdekes lehet a mai ünnepi napra szóló katolikus ige János evangéliumából (Jn 3,16-21), pontosan az a konnotatívan kiemelt része, hogy “a világosság a világba jött, de az emberek jobban szerették a sötétséget, mint a világosságot”. Az egyház már nem a “József, a munkás” dallal hangol, hanem egy sokkal jobb áthallással? Nem tudom, lehet mindez véletlen. Talán tekintsük az egészet véletlennek, ne nyugtalankodjék szívünk, hiszen a “helyzet komolynak látszott, de nem (…) reménytelen”.

Rejtőzködő üzenetek avagy a “zöld” bagoly (2019)

Érdekes “játék” a rejtőzködés, szórakozom is rajta eleget. Hogyan nyilvánítják ki pl. a “háttérhatalom” különféle szereplői lojalitásukat a “láthatatlan” struktúrával szemben? Szimbólumokkal, mégpedig (általában) úgy, hogy már meglévő szimbólumokat újabb jelentéssel használnak. Nyelvi szinten a “tolvajnyelv” is hasonlóan tesz. Ezért is nehéz megérteni (tetten érni). Nemrég a németországi zöldek (Die Grüne), egy lényegében marxista-maoista párt a környezetvédelem álarca alatt, a következő (talán meglepő?) plakáttal kampányolt:

Miért éppen bagollyal? A bagoly a görög mitológiában Palasz Athéné szent állata volt, innen bölcsességet szimbolizál. A “zöldek” önmeghatározása tehát, hogy “bölcsek” lennének? Ilyen badarságot csak ironikusan állíthatnánk. Rejlik azonban más is ebben a szimbólumban: “Ha megnézzük, mi mindent szimbolizálhat a bagoly, nagyjából azt látjuk, hogy mindent, amit az éjszakai életmódja sugalmaz az ember számára. Az éjszakához sok minden kapcsolódik: a veszély, a furcsa és ijesztő hangok élménye, a szellemek, lidércek, boszorkányok képzete, és persze általában a titokzatosság, amelybe épp úgy beleférnek a vészjósló találgatások, mint az, hogy a bölcsesség mögött is lehetnek rejtett, kevésbé látható mélységek, titkok. Ezért a bagoly ugyanúgy lehet a rossz, gonosz és démonikus erők megtestesítője, mint a jóságé, okosságé és a gyógyító erőké. A negatív jelentések általában inkább a kisebb testű kuvikfélékhez, míg a pozitívak a nagyobb fülesbaglyokhoz kapcsolódnak.” Tehát “démoni” jelentése is lehet. Ebből a példából nem tudhatjuk. Tegyünk mellé egy másikat: az Európai Központi Bank igazgatója, Christine Lagarde tett egy meglepő kijelentést. “Christine Lagarde enters defining moment for financial markets and declares… ´I’m an owl´. And speaking before the meeting, she bizarrely declared her intention to be an owl, explaining her belief that they were wise animals.” (“Express”) Ezek szerint Lagarde önmagát “bölcsnek” tekinti? Lehet, nem tudom. Van azonban a “játéknak” egy nyilvánvaló mozaikja: a Bohemian Grove (USA, California), itt találkoznak a világ legkiemelkedőbb férfiai, egyfajta “úri” klub. Ennek a klubnak alapítása óta kabala-állata a bagoly, mint a tudás szimbóluma. Nevezhetjük a “klubot” illuminátus társaságnak ugyanúgy, mint pl. a Bilderberger névvel jelölt találkozók illuminátus összejövetelek. Ebben az összefüggésben már jobban érthető a vélt jelentése a szimbólumnak, amely összeköti a zöldeket, az Európai Központi Bankot az illuminátus “háttérhatalommal”, a “démonival”. Innen nem lenne nehéz folytatni a sort pl. a Vatikánnal, Ferenc pápával stb.

Q avagy Schrödinger macskája és a “kvantumpolitika”

-egy régebbi szöveg(em), 2020-ból való, és még mindig nincs válasz a “kérdésre”; sem nem igen, sem nem nem, akkor vajon mi? –

Egyébként ne feledjük, a “politikai kvantumkísérlet” remek “szereposztásban” élőben (mások számára csak egy “elképzelt térben”, az “összesküvéselméletben”) folyik. Egy Q-idézet ehhez: “461 What makes a movie GOOD? GREAT actors? Q

A kvantumelmélet alapvető problémája az ún. “kevert állapot”, amikor egy elemi részecske bizonyos tulajdonságait nem tudjuk egyértelműen meghatározni. Schrödinger ezt a “szuperpoziciót” egy képzeletbeli kísérlettel írja le: egy elképzelt macskát zárt, kívülről nem látható dobozba helyezett, ahol egy macskától független (nem befolyásolható) szerkezet is található, amely egy darab rádioaktív anyagot tartalmaz, amelyben viszont egy óra leforgása alatt egy atom lebomlik vagy éppen nem bomlik le. A bomlást Geiger-számláló észleli, és mozgásba hoz egy kalapácsot, az pedig összetör egy hidrogén-cionális üvegcsét. Ez a láncreakció a macska halálát jelentené. Hogy megtudjuk, él-e a macska vagy sem, ki kell nyitnunk a dobozt. Az igazi kérdés viszont, hogy milyen állapotban van a macska a doboz kinyitásának időpontjában: élő vagy halott? A válasz abszurd: a macska egyszerre élő és halott, végül csakis a megfigyelő igazolhatja (tudatosíthatja) az egyik vagy másik állapotot. Hogy lehet ebből a sajátos, a fizikai részecskék mikrovilágában uralkodó törvények és a hétköznapi szemlélet inkongruenciájából napjaink politikai történéseinek analógiája? Felszínesen említhetjük, hogy az utóbbi évek során egy Q-val jelölt tájékozódás immár tömegeket mozgósított Amerikában és lassan az egész világon. A Q-körüli homály újabb és újabb kérdéseket vetett fel, hogy egy személy lenne vagy esetleg több, vagy hogy egyáltalán személy-e, nem csak egy (Quantum-) számítógép és programja(i). Idáig lényegtelen. Nézzük figyelmesebben, hogy mi történik jelenleg pl. az USÁ-ban. Egy új elnököt látunk, aki látszólag elnöki szerepében úgy tevékenykedik, ahogy egy elnöktől megszoktuk. Mégis rengeteg kérdés nem tisztázott (tisztázható?) egyértelműleg: kérdések a választás tisztaságával, a beiktatás jogszerűségével vagy az adott személy fizikai állapotával kapcsolatosan, egészen odáig menve, hogy élő személyről, vagy éppen halottról van szó, akit egy hasonmás (színész) eljátszik. Lehetne folytatni tovább és tovább, vagy le lehet természetesen söpörni az egészet az ún. “összeesküvéselmélet”-taglóval. Lényegtelen. Ha politikai kvantumkísérletként értelmezem (értelmezném) napjaink (egyébként zavarosnak tűnő) politikai történéseit, nem valami nagyon is hasonló-e az egész, mint Schrödinger kísérlete? Nem hasonló-e a “szuperpozició” kérdése itt is, ahol magam (az egyén) nem tudja eldönteni, hogy “él”-e (a jó oldalon, a biztos oldalon áll-e) vagy “halott” az adott politikai szereplő vagy szereplőkből álló intézmény. Egy lezárt rendszerben hagyjuk őket egy meghatározott időre az ugyancsak bezárt “fenyegetéssel”, amit a szereplők – mivel gondolkodó lényekről és nem tudattalan anyagról van szó -, maguk megérthetnek és kikerülhetnek, nem úgy mint Schrödingernél az atomhasadás “vak végzete”. Hogy ki “él” és “halott” (fizikailag vagy éppen morálisan) viszont ugyanúgy itt is a mindenkori szemlélődő ítéletében lehet (csak) egyértelmű. Ha ez lehetségessé válik (felfedik a kártyákat, kinyitják a ketrecet), akkor mutat majd a megszokott hétköznapi szemléletünk újra valós (határozott) értéket zavar és bizonytalanság helyett. Vissza tehát a népszuverenitás elvéhez (WWG1WGA, “Wir sind das Volk!” stb.), vissza az isteni gondviselés elvéhez. Különben nem lenne semmiféle bizonyosság politikai-gazdasági életünkben, ha így “kvantumpolitikailag” nézem, csak zűrzavar, káosz, megosztottság, kizsákmányolás, nem szükségszerű szenvedés, ami végül is a “bezárt” rendszerben (ld. pl. “lockdown”) érthetetlen (értelmezhetetlen). Persze tovább mehetek: ilyen értelemben “kvantumpolitika” már régóta van. A különbség, hogy a jelenlegi “politikai elit” (háttérhatalom, illuminált, sátánista DS) került a zárt, kísérleti térbe – a “játék” megfordult.